logo

A fával dolgozó ember az erdő csodálatos ajándékát

veszi a kezébe.








Munkavédelem

Célja, feladatai

 

Az ember az élete jelentős részét iskolában, tanműhelyben, munkahelyen tölti. Természetes az-az igény, hogy ez az idő kulturált környezetben, egészséges, biztonságos körülmények között teljen el. A munkavédelem célja, hogy ez minden szervezett munkavégzés keretében megvalósítható legyen, balesetek, foglalkozási ártalmak és megbetegedések ne következzenek be. Mindezek függetlenek a munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formájától. A munkáltató mindenkor köteles a jogszabályokban, szabványokban előírt egészséges és biztonságos munkavégzés lehetőségét megteremteni, és folyamatosan fenntartani. Minderről a munkavédelemről szóló törvény rendelkezik. Így előírja az alapvető jogokat és kötelezettségeket, az állam irányító és ellenőrzési feladatait, a munkahelyre, munkaeszközökre vonatkozó követelményeket, a munkavégzés személyi feltételeit, a dolgozók képviselőinek közreműködését. A balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzése - a munkáltatón kívül - a munkát végzők és közreműködök kötelezettsége is. A munkavédelmi feladatok megvalósítása, a balesetelhárító és egészségvédő szabályok betartása az egyénnek és a társadalomnak egyaránt érdeke. A maradó egészségkárosodást okozó sérülések és tragédiák mellett nem hanyagolható el az az anyagi veszteség, amely a munkából való kiesés, a gyógyítás, a munka-képtelenné vált ellátása miatt sújtja a családot, terheli a gazdaságot. Nagyon fontos, hogy ne csak a tanműhelyben, munkahelyen tartsuk be az egészségóvó és biztonsági szabályokat, hanem otthon, a házimunkában és a barkácsolásban, a közlekedésben, a szabadidő eltöltése során is. Ezért elengedhetetlen az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályainak megismerése és tudatos alkal­mazása már fiatal korban.

 


A munkáltató munkavédelmi feladatai

A munkavédelmi törvény szerint a szervezett munka során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelezettsége. Ez a kötelesség független a vállalkozás szervezeti formájától, egyaránt vonatkozik pl. az állami vállalatra és a vállalkozókra. Az egészséges és biztonságos munkavégzés módját - a jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok keretein belül  a munkáltató határozza meg.

A munkáltató feladatai általában:

- a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelelő kialakítása és ellenőrzése;

- a gépek, berendezések, szerszámok, védőberendezések, védőfelszerelések megfelelő száma és minősége;

- a munkafolyamatokra, technológiákra, anyagokra vonatkozó munkavédelmi követelmények betartása és betartatása;

- a munkavállaló szakmai, egészségi, munkavédelmi alkalmasságáról-való meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése;

- a munkavédelmi feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakértelmű dolgozó alkalmazása, az előírások végrehajtási módjának meghatározása;

- a tevékenység olyan megszervezése, hogy az ne jelentsen veszélyt a munkavállalókra, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség megteremtése;

- a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása;

- a munkavédelmi képviselő (munkavállalói érdekvédelem) jogainak gyakorlásához a feltételek megteremtése.

 


A munkavédelem területei

A munkavédelemnek két területe van: a munkabiztonság és a foglalkozás egészségügy.

A munkabiztonság a munkakörülmények és a munkavégzés szabályait határozza meg, ill. ezek betartását ellenőrzi. Feladata a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgálása, intézkedések, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg. A munkabiztonság a balesetek megelőzésére olyan munkakörülményeket alakít ki, amelyek kiküszöbölik a veszélyforrásokat, ill. megóvják azoktól a dolgozókat.

Aki nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, a gépet, berendezést, szerszámot nem rendeltetésszerűen használja, vakmerő kockázatot vállal (vagy vállaltatnak vele). A kockázat nem a munkavégzés velejárója! A dolgozó nem köteles teljesíteni az olyan utasítást, amelynek végrehajtása munkavédelmi szabályba ütközik (pl. nincs meg a szükséges védőfelszerelés). A munkabiztonság célja, hogy a munkát végző ne kerüljön közvetlen kapcsolatba a veszélyforrásokkal, ill. ne tartózkodjon a veszélyes térben.

Sajnos a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is bekövetkezhet olyan működési zavar vagy személyi mulasztás, amely balesetet okoz. A munkabiztonság feladata a megtörtént balesetek elemzése és a szükséges intézkedések meghozatala hasonló balesetek megelőzése érdekében.

 


Foglalkozás egészségügy

A fizikai és a szellemi munka során az ember szervezetében, ill. annak működésében elváltozások jöhetnek létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és (vagy) kémiai ártalmak adódhatnak. Ezek a problémák a foglalkozás-egészségügy tárgykörébe tartoznak.  A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem szerves része, amely a különféle munkakörök higiéniás követelményeit foglalja össze. A különféle munkát végző ember és környezetének kölcsönhatása alapján a foglalkozás-egészségügy munkaélettani, munkalélektani és munkakörülményekre vonatkozó kérdésekkel foglalkozik.

 


Veszélyforrás

A munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.

Három csoportba soroljuk őket.

  • A fizikai veszélyforrások
  • A veszélyes anyagok
  • A biológiai veszélyforrások

 


 

A munkavédelem feladatai

1. Meg kell határozni a követelményeket, a követelmények kielégítésének ellenőrzését és az ellenőrzés módját. Ehhez jogi és igazgatási szabályok kellenek.

A munkavédelmi jogszabályok (törvények, rendeletek, határozatok, utasítások stb.) általában jogi meghatározásokat, hatásköröket, követelményeket tartalmaznak. Kiemelten kezelik azokat a szabályzatokat, amelyek bizonyos tevékenységek (pl. anyagmozgatás, veszélyes technológia) munkavédelmi szabályait írják elő. A szabványok a konkrét, betartandó (normatív) értékeket rögzítik. Ide tartoznak a munkavédelem irányítási és ellenőrzési feladatai is.

2. Meg kell valósítani a megelőzés helyi feladatait, ehhez pedig műszaki és higiénés intézkedések és eszközök szükségesek

A műszaki intézkedések célja a termelő berendezések biztonságos és egészséget nem károsító kialakítása. Ilyenek, pl.: a különféle műveletek biztonságos végrehajtása, a védőfelszerelések és a védőberendezések használata. A higiénés intézkedések célja a dolgozó egészségi alkalmasságának elbírálása, a káros hatások felismerése, ill. megelőzésük. Ide soroljuk a munkakörülmények vizsgálatát is (pl. levegőszennyezettség, hőmérséklet, világítás stb.).

3. A dolgozókkal meg kell ismertetni a munkavédelmi szabályokat, és meg kell győzni őket azok szükségességéről.

Ehhez információs eljárások és eszközök kellenek. A munkavédelmi tájékoztatás (információ) célja a munkavédelmi szakmai ismeretek átadása, azok szinten tartása vagy az alkalmazásukról való meggyőzés. A tájékoztatás végezhető az iskolai oktatásban, a munkahelyeken vagy különböző továbbképzések keretében. Az oktatás, képzés általában új ismereteket ad, ill. azokat feleleveníti. A már meglevő ismeretek alkalmazására, a munkavédelmi szabályok betartására való ösztönzés módszere lehet előadás, írásbeli anyag, szemléltetés stb.

 


A balesetek megelőzése

Ahhoz, hogy a balesetet megelőzhessük, meg kell ismernünk a baleset fogalmát, a baleset bekövetkezésének körülményeit és a balesetet kiváltó okokat.

A baleset és a munkabaleset fogalma.

A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, ill. halált okoz.

A statisztikai számbavétel a munkavédelmi hatóságra tartozik, a baleseti kártérítéssel, ellátással a társadalombiztosítási szervek, ill. a munkáltató foglalkozik. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül (régebbi szóhasználat szerint: foglalkozási baleset, üzemi baleset). A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozási körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

 


Hogyan történik a baleset?

A baleset bekövetkezése mindig valamilyen folyamat eredménye. A folyamatot ok a veszélyforrás létezik, a vagy okok indítják el. Az ok rendszerint a veszélyforrás megléte, ill. kialakulása. Amíg baleset bekövetkezésének lehetősége időben bármikor fennáll, és egy kiváltó ok az ún. közvetlen ok bármikor előidézheti. A folyamat csak akkor állítható meg, ha a veszélyforrást megszüntetjük. A veszélyforrás kialakulásában az embernek általában döntő szerepe van, az emberi mulasztás majdnem mindig megtalálható. (Például: ha a géptől eltávolították a védőburkolatot, a baleset bekövetkezésének lehetősége mindaddig fennáll, amíg a védőburkolatot a helyére nem teszik.) Az ok sohasem a véletlen, hanem mindig konkrét veszélyforrás, a véletlen hatása azonban nem kizárt.

 


 

Fizikai ártalmak

Zajártalom

Az erős zaj kellemetlen érzést okoz, fárasztó, idegesítő, elvonja a figyelmet. A zaj hatására a szervezetben változások mennek végbe. Ameddig csak átmeneti a változás, addig foglalkozási ártalmat jelent, de tartósan nagy zaj hatására maradó idegrendszeri elváltozás, halláskárosodás alakulhat ki.

A zaj fizikai jellemzői:

A hang magasságát a másodpercenkénti rezgések száma, a frekvencia határozza meg: minél nagyobb a rezgésszám, annál magasabb hangot hallunk. Mértékegysége: hertz (Hz). Az emberi fül csupán a 16 Hz-től 20 000 Hz-ig terjedő tartományban érzékel.

A zaj fokozatai. Ennek alapján megkülönböztethető a

- nagyon halk zaj: 0.-20 dB, pl. a suttogás, a levélzörgés;

- halk zaj: 30.-40 dB, pl. a csendes beszélgetés, a halk rádióhang;

- mérsékelt zaj: 50.-60 dB, pl. az átlagos beszélgetés;

- hangos zaj: 70.-80 dB, pl. a hangos rádióhang;

- nagyon hangos zaj: 90.-100 dB, pl. a mentő szirénája, a zajos gyár, szövödei üzem, a kovácsüzem;

- süketítő zaj: 110.-120 dB, pl. a mennydörgés, a rakéta hangja.

A magyar szabvány szerint napi 8 órás munkaidő alatt a munkahelyen tartósan legfeljebb 85 dB (AI) zaj engedhető meg

Vegetatív hatások

A zajnak a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása kb. 60 dB (AI) értéknél kezdődik. A kiváltott reakciók közül lényeges a vérkeringés változása (a pulzusamplitúdó csökkenése), a belső és külső elválasztású mirigyek működésének megváltozása.

Pszichikai hatások

A 85 dB alatti zaj már lehet idegesítő, különösen monoton munkavégzés esetében. A 2000 Hz frekvenciaérték feletti magas hangokat kellemetlenebbnek, zavaróbbnak érezzük, mint a mély hangokat.

Az egyenletes zaj - a megengedett értéktartományon belül - kevésbé zavaró, mint a szabálytalanul váltakozó. A zaj pszichikai hatása nagymértékben függ az ember beállítottságától és a körülményektől, ahogyan a zajhatás éri. Az üzemi, munkahelyi zajhoz az ott dolgozók rövidebb-hosszabb idő alatt hozzászoknak, és ez olyan hamis érzetet kelt, mintha már nem is lenne veszélyes. A megszokás ellenére azonban a zaj kifejti káros hatását.

Rezgések (vibráció) ártalmai

A műszaki fejlődés során elterjedtek a pneumatikus és villamos kéziszerszámok, így pl. a szegecselők, a fejtő- és fúrókalapácsok, , útburkolat felbontására és egyéb helyeken használt verőkalapácsok, a fakitermelésben a láncfűrészek, a faiparban gyalugépek, körfűrészek, a villamos hajtású ütvefúrók stb., amelyek a használat során a munkát végző testére rezgéseket adnak át. Munkaegészségügyi szempontból az 1.-300 Hz-es rezgés a legártalmasabb. Az emberi szervezet a rezgés forrásával érintkezve kényszerrezgést és az eltérő csillapítások miatt egymástól eltérő rezgőmozgást végez. A rezgés okozta megbetegedés megelőzése érdekében a vibrációártalom veszélyével járó munkakörben dolgozóknak rendszeres orvosi vizsgálaton kell részt venniük.

Vegyi ártalmak

Az utóbbi évtizedben életünk minden területén megnőtt a vegyi anyagok és termékek száma és mennyisége. Az iparban és a mezőgazdaságban használatos vegyi anyagok egy része mérgező. Ilyenek lehetnek a nyersanyagok, a gyártáshoz használt segédanyagok, a gyártás során képződő közbenső és melléktermékek, de a késztermékek is.

A vegyi anyagokat a vegyiparon kívül számos más iparágban használják (műanyagipar, bőripar, cipőipar, nyomdaipar, faiparban stb.). Jelentős felhasználó a mezőgazdaság (műtrágyák, növényvédő szerek) a faipar lakkok, oldószerek és keverékek formájában. A technológiai folyamatok során keletkező és a munkahelyen a munkatérbe jutó gázok és gőzök is többé-kevésbé veszélyeztethetik az ott tartózkodók egészségét. A vegyi anyagok okozta mérgezések. A munka során használt mérgek elsősorban a légutakon és a bőrön át kerülnek a szervezetbe, ha a megelőzés szabályait nem tartják be. Mérgezés csak akkor keletkezik, ha a vegyi anyag mérgező mennyiségben jut a szervezetbe.

A légnemű anyagok (gázok, gőzök) általában gyorsan felszívódnak. A szoba-hőmérsékleten erősen párolgó anyagok (pl. aceton) a munkahely légterében rövid idő alatt nagy töménységet érhetnek el. Általában azok az anyagok, amelyek forráspontja 150 °C alatt van, párolgás útján könnyen elérhetik és meghaladhatják a munkahely levegőjében megengedett értéket.

 

 


Fertőzési ártalmak

A fertőzést baktériumok okozzák. Foglalkozási ártalomként rendszerint különféle bőrártalmak formájában fordul elő. A megfelelően megválasztott és következetesen használt védőeszközök, védőkrémek használatával megelőzhető.

Porártalmak

Az ipari tevékenységek velejárója a por, amely az emberi szervezetben elváltozást, betegséget okozhat. A porképződés forrásai elsősorban: az ásványok, szilárd anyagok fejtése, aprítása, a felaprózott szilárd anyagok további feldolgozása, osztályozása, keverése, szállítása, a szilárd anyagok forgácsolása, felületi megmunkálása, a porló vagy porral szennyezett anyagok feldolgozása. Jelentős a porszennyeződés darálók, malmok, szitálók, szállítóberendezések működtetésekor, faipari műhelyekben, cementgyárakban, porcelán-, ill. üvegipari, valamint textil-, bőr- és szőrmeipari tevékenységek során. A jellegzetes porártalmak légúti elváltozásokat vagy súlyosabb megbetegedést okoznak.

A légúti károsodások lehetnek:

- kisebb fokú porártalom (pl. kvarc, kobalt, vanádium, alumínium-oxid);

- allergia (pl. gyapot).

Egyes faporok egyéni túlérzékenységen alapuló légúti betegséget okozhatnak, pl. hörgőtágulatot. Az azbeszt rostos ásványi anyag, amely belélegezve azbesztózist okozhat, majd évek múlva rákos megbetegedést válthat ki. Ezért az azbeszt felhasználását több nyugat-európai országban megtiltották. A porártalmak, megbetegedések napjainkban lényegesen kisebb mértékben jelentkeznek. Megelőzésükben a műszaki (pl. zárt technológia kialakítása, elszívás stb.) és az egyéni védelem (pl. légzésvédő eszközök), valamint a rendszeres orvosi szűrővizsgálat eredményes.

 


A szakértelem jelentősége a munkavédelemben

A munkavédelemről szóló törvény értelmében a munkáltató köteles munkavédelmi szakképesítésű személyt alkalmazni olyan feladatokhoz, amelyek a balesetek megelőzéséhez jelentős szakmai ismeretet igényelnek (ez az ún. munkabiztonsági szaktevékenység).

Ilyen tevékenységek például:

- veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének írásbeli elrendelése (munkavédelmi üzembe helyezés);

- ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a megfelelőség soron kívüli felülvizsgálata;

- a munkakörülmények megfelelőségéről, a munkavállalók alkalmasságáról való rendszeres meggyőződés (munkavédelmi ellenőrzés);

- az egyéni védőfelszerelés juttatása belső rendjének írásbeli meghatározása;

- a súlyos és a tömeges (kettőnél több személy egyszerre, azonos helyen történő sérülése vagy más egészségkárosodása) munkabalesetek kivizsgálása.

A munkaadó - a tevékenység veszélyességének és a foglalkoztatottak létszámának arányában, rendeletben meghatározott óraszámban - köteles munkavédelmi szakembert foglalkoztatni főállásban vagy egyéb jogviszony keretében.

 

 


A munkavállalók kötelmei és jogai

A munkahelyeken a munkáltató kötelezettsége megteremteni az egészséges és biztonságos munkavégzési körülményeket, előfeltételeket.

A balesetek, a foglalkozási megbetegedések megelőzésében azonban a dolgozónak is együtt kell működnie a munkáltatóval. A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére a dolgozókat kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg.

 

 


 

Magatartási szabályok, követelmények.

A munkahelyen tanúsított magatartás lényeges elem a baleset, a foglalkozási megbetegedés megelőzésében.

A legfontosabb magatartási szabályok, követelmények a következők:

- A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára alkalmas állapotban, kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni.

- A munkaidőt a számára kijelölt helyen munkában tölteni. Köteles betartani a munkahelyen a munkahelyre vonatkozó előírásokat. Csak azon a munkahelyen tartózkodhat, ahová beosztották, és csak azzal a munkával, feladattal foglalkozhat, amivel megbízták.

- Köteles a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni.

- A dolgozó a munkakezdés előtt győződjön meg a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról, és rendeltetésüknek megfelelően, a munkáltató utasítása szerint használja őket. Tilos a játék, a rendbontás.

- A munkavállaló, a tanuló kizárólag olyan munkát végezhet, amire kiképezték kioktatták. Kivételt jelent, ha baleset, tűzeset vagy egyéb rendkívüli esemény elhárításában kell részt vennie.

- A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselni. Azokon a munkahelyeken, ahol egyéni védőeszköz, védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően használni, a védőeszközök napi tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni.

 

- Köteles a dolgozó a védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni, működőképességük megóvására ügyelni.

- A munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot meg kell tartania. A közlekedési utakat tilos eltorlaszolni! A tisztaság is csökkenti a balesetveszélyt.

- A dolgozó köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni.

- A munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni, és olyan magatartást tanúsítani, hogy az sem saját, sem más munkáját ne zavarja, egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A veszélyt jelentő rendellenességet azonnal jelezni kell a felettesnek, és intézkedést kell kérni a rendellenes helyzet megszüntetésére.

- Balesetet, rosszullétet, sérülést szintén azonnal jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek.

- A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartani, és erre figyelmeztetni kell azokat, akik vétenek az előírás betartása ellen. Tűz- és robbanásveszély esetén a magatartási szabály megszegése súlyos, rosszabb esetben emberéletet követelő következménnyel járhat.

- A munkavállaló joga, hogy megkövetelje az előírt védőeszközt, a védőberendezés működőképességét. Jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, amelyről a munkával megbízó meggyőződik. Jogosult továbbá a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátításához betanulási időre.

- A dolgozó jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan munkát kellene végeznie az előírt feltételek (pl. védőeszköz, védőberendezés) nélkül, amely saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

 


A munkavédelmi ismeretek elsajátítása

A munkavédelmi ismeretek elsajátításának célja az, hogy a munkát végző megismerje a szakmájához tanozó munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat, követelményeket, és ismerje meg a munkahelyére, munkakörére vonatkozó szabályokat, utasításokat.

A munkavédelmi ismereteket tehát már az iskolában, a szakképzettség megszerzésével együtt el kell sajátítani. A tanult szakmához tartozó munkavédelmi, biztonságtechnikai, egészségügyi ismereteket a szakmai ismeretek szerves részeként kell megtanulni.

A szakembernek a szakmájához tartozó munkavédelmi alapismeretek birtokában a betöltött munkaköre vonatkozó helyi, sajátos munkavédelmi tudnivalókat is el kell sajátítania. Ez a munkahelyén, a munkavédelmi oktatás keretében történik.

A munkahelyi munkavédelmi ismeretek elsajátításának módjai: A munkáltató feladata gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a munka megkezdése előtt és a foglalkoztatás teljes tartama alatt ismerje meg a biztonságos munkavégzés feltételeit.

Munkavédelmi ismereteket csak arra felkészült személy oktathat.

 

 

 

 

 

 

 

 


Szeretnél egy ilyen weblapot teljesen ingyen?
Ez a weboldal a Nanoweb honlapszerkesztővel készült.
© Minden jog fenntartva.